SZÖVEGSZERKESZTÉS - MS WORD

Tárgymutató

A Word felépítése

Menüszalag: Kezdőlap bemutatása

Hasznos billentyűkombinációk

Oldalszámozás tetszőleges oldaltól

Tartalomjegyzék készítése

Egyéb trükkök és tippek

Ajánlott könyvek

Microsoft Office: Word


Manapság még mindig a legfontosabb számítógépes alkalmazások között tartjuk számon a Microsoft Office programcsomagját. Több évtizedes múltra visszatekintő és folyamatosan fejlődő szoftvereik nagymértékben elősegíthetik a szövegszerkesztési, táblázatkezelési és prezentációkészítési feladatok elvégzését. Mivel sok olyan „életmentő” tipp és trükk van az MS Office programok esetén, melyeket hasznosságuk ellenére kevesen ismernek, ezeket gyűjtöttük nektek össze a Statokos felületén. Emellett értekezni fogunk leggyakoribb kérdésekről és problémákról, illetve azok megoldásairól is. Ebben a fejezetben pontokba szedve láthatjátok, hogy mit és hogyan tudtok a leghatékonyabban elvégezni!

Kiegészítésképp megjegyezzük, hogy nem csak az Word létezik, mint szövegszerkesztő. Több ingyenesen elérhető „testvére” is megtalálható, melyekkel hasonlóképpen tudtok szöveget szerkeszteni!

A Word felépítése


Legfölül a Címsor található, mely középen az aktuális dokumentum nevét tartalmazza. A jobb sarokban az ablakhoz köthető ikonok találhatók, mint a tálcára tétel, az átméretezés és a bezárás. A bal oldalon az ún. gyorselérési eszköztár található. Ez személyre szabható, alapvetően a visszavonás és ismétlés funkciókat, valamint a mentést tartalmazza. A mellettük látható Gyorselérési eszköztár testreszabása ikonnal további funkciók adhatók hozzá.

Ez alatt található a Menüszalag, ez különböző fülekből áll, melyek a következők: Fájl, Kezdőlap, Beszúrás, Tervezés, Elrendezés, Hivatkozások, Levelezés, Véleményezés és Nézet. Amennyiben valamilyen bővítménnyel is rendelkezünk (pl. külön nyelvhelyesség ellenőrző vagy hivatkozáskezelő), az ezen fülek után fog megjelenni. Az egyes fülek alatt a különböző, összetartozó parancsok csoportokba sorolva találhatók meg (pl. a Kezdőlap csoportjai: Vágólap, Betűtípus, Bekezdés, Stílusok és Szerkesztés). A csoportok nevei a fülek alján vannak kiírva.

Az ablak legalján az Állapotsor található, melynek bal oldala mutatja hanyadik oldalán tartunk a dokumentumunknak, és az összesen hány oldalt tartalmaz. Emellett a teljes szószám, illetve a dokumentum nyelve jelenik meg (pontosabban ezt az információt a Word a kurzor aktuális helyzete alapján írja ki, így a teljes szövegen belül eltérhet a nyelvi beállítás). A jobb oldalon a megjelenítés módját állíthatjuk be a következő három opció egyikére kattintva: Olvasómód, Nyomtatási elrendezés, Webes elrendezés. Ezek közül alapértelmezetten a Nyomtatási elrendezést láthatjuk. A gombok mellett egy csúszkát is találunk, ezzel a dokumentum nagyítására, valamint kicsinyítésére van lehetőségünk. A valós méretet a 100% mutatja. A lapok felépítése
A címsor és az állapotsor között található a felület, amire írni fogunk, a lap. Ha egy üres lapra kattintva gépelni kezdünk a szöveg, melyet törzsszövegnek nevezünk, nem pontosan fog illeszkedni a lap tetejéhez, hanem valamivel lejjebb jelenik meg. Ez azért van, mert a lap minden szélén található egy ún. margó. A felső margóba élőfejet, az alsó margó területére élőlábat illeszthetünk.
Amennyiben valamelyiket beállítjuk egy oldalon, az minden további lapon megjelenik majd; az élőfej a lapok tetején, az élőláb a lapok alján lesz látható. A legegyszerűbb elérési mód, ha a lap tetején vagy alján kettőt kattintunk, ugyanakkor a Beszúrás > Élőfej vagy Élőláb menüpontja alatt is elérhetők a funkciók. Ekkor a törzsszöveg halványabb színre vált, az élőfej vagy élőláb szövege pedig feketén jelenik meg. Amennyiben visszaváltunk a törzsszövegre történő dupla kattintással az élőfej és élőláb szövege halványul el. Ez a halványítás elsősorban a navigációt könnyíti, azaz a nyomtatáskor nem lesz látható különbség a két szöveg színe közt.
Az élőfej általában a dolgozat rövidített címét tartalmazza, vagy a szerző adatait, de akár az egyes témakörök alcímeit is beilleszthetjük. Az élőlábba legtöbbször az oldalszám kerül. Arról, hogyan lehet ezeket beilleszteni az alábbiakban részletesen beszámolunk.




Néhány alapvető szabály a Word dokumentum szerkesztéséhez


  1. Először alkosd meg a szöveged! Ne kezd írás közben szerkeszteni, majd csak akkor, ha a szövegeddel már javarészt készen vagy! Erre azért van szükség, hogy ne kelljen többször elvégezned ugyanazt a munkát. Ha nincs kész a teljes szöveg, a formázás még a szöveg változásainak függvényében módosulhat. A bekezdések végét meghatározó enteren kívül ne használj több entert például azért, hogy új oldalra kerüljön a szöveged!
  2. Soha ne használj több szóközt egymás után! Ugyanez vonatkozik a sok pontra vagy alsóvonásra is. Ne ezekkel próbálj behúzást vagy elválasztó sort készíteni! Ezek helyett sokkal kifinomultabb, és elsősorban könnyebben, dinamikusabban változtatható módszerekkel ismertetünk meg hamarosan.
  3. Jelöld ki azt a részt a szövegben, amit formázol! Általános szabály, hogy ki kell jelölni azt a részt a szövegben, amire érvényesíteni szeretnéd a beállítandó formázást. Ez igaz, ha bármit változtatnál a betűtípuson, ha listát szeretnél készíteni bizonyos részből, ha stílust választasz ki egy adott szövegrésznek, stb.
  4. Bizonyos időközönként végezz mentést! Alapvetőnek tűnik, a legtöbb problémát mégis az el nem mentett, eltűnt vagy sérült dokumentumok jelentik a munkánk során. A legfrissebb Office verziók már automatikusan mentenek bizonyos időszakonként, ám ennek ellenére egy nagyobb lélegzetvételnyi munkát követően szintén kattintsunk a mentés gombra! A fájlokat pedig érdemes hordozható drive-n vagy online elmenteni, ugyanis lássuk be: a számítógép egy tárgy, ami ilyen minőségéből fakadóan sajnos elromolhat, eltűnhet vagy mi rosszabb, a mostanság sokat emlegetett zsarolóvírusok csapdájába eshet.




Hasznos billentyűkombinációk Wordben


Az alábbiakban összeszedtünk néhány alapvető, és néhány kevésbé ismert billenytűkombinációt, amik meggyorsíthatják a munkánkat. A táblázat alatt néhány tippet és trükköt is ismertetünk, melyek megkönnyíthetik az életünket és a munkánkat.

Mielőtt ismertetünk néhány fontosabbnak tartott billentyűkombinációt, megmutatjuk, hogyan lehet mesterien navigálni akár egér nélkül is. A számítógépeket évek óta kezelő informatikusok vagy éppen gépírók képesek hihetetlen gyorsasággal navigálni és kezelni a rendszert. Nekünk is lehetőségünk van arra, hogy elsajátítsuk ezt, ha akarjuk. Nyomjuk meg egyszerűen az ALT gombot majd a címsorok mellett megjelenő billentyű megnyomásával át is ugrottunk a megfelelő lapra/menüpontra! Az Alt újbóli megnyomásával el is tüntethetjük a megjelenő betűket, vagy akár, ha rossz helyre navigáltunk, így újrakezdhetjük a próbálkozást.

Fontos kiegészítés még, hogy amennyiben szerepel számítógépünk billentyűzetén az Fn gomb, akkor ennek lenyomása is szükséges lehet olyan parancsoknál, melyek az F1, F2…F12 billentyűket igénylik. Ha nem működik egy ilyen billentyűkombináció, próbáljátok meg lenyomni az Fn-t is a többivel egyidőben.

Másolás: Ctrl + C Adott szövegrészt kimásolhatunk, úgy, hogy az eredeti szövegben érintetlenül hagyjuk ugyanezt a részt. Kivágás: Ctrl + X Adott szövegrészt kimásolhatunk, úgy, hogy az eredeti szövegől teljesen kivesszük, kivágjuk azt a rész. Beillesztés: Ctrl + V A már kimásolt vagy kivágott objektumot, szöveget illeszthetjük be oda, ahova szeretnénk. Mentés: Ctrl + S Alapvetőnek tűnik, sokszor a legnagyobb problémát az el nem mentett, eltűnt vagy sérült dokumentumok jelentik a munkánk során. A legfrissebb Office verziók már automatikusan mentenek bizonyos időszakonként, ám ennek ellenére egy nagyobb lélegzetvételnyi munkát követően szintén kattintsunk a mentés gombra, vagy még jobb, nyomjuk le a Ctrl+S kombinációt! A fájlokat érdemes hordozható drive-ra vagy online (is) elmenteni, ugyanis lássuk be: a számítógép egy tárgy, ami sajnos elromolhat, eltűnhet. Legyünk felkészültek! Minden kijelőlése: Ctrl + A Ha bármilyen beállítást szeretnénk végezni, ami a teljes dokumentumra vonatkozik (pl nyelv beállítása), ki kell jelölnünk a teljes tartalmat. Ez legegyszerűbben a Ctrl+A-val lehetséges. Visszavonás: Ctrl + Z Sajnos nem olyan ritkán, mint szeretnénk, de előfordul, hogy hibát követünk el, például törlünk egy részletet, amit azonnal meg is bánunk. A Ctrl+Z paranccsal visszavonhatjuk a korábbi lépéseinket szigorúan abban a sorrendben, ahogy a változtatások megtörténtek. Félkövér betűtípus: Ctrl + B Amennyiben időt szeretnénk spórolni, érdemes lehet néhány egyszerűbb formázási lehetőség billentyűparancsát elsajátítani. Dőlt betűtípus: Ctrl + I Szöveg aláhúzása: Ctrl + U Keresés: Ctrl + F Legegyszerűbb esetben úgy működik, hogy beírunk egy szót, vagy akár szótöredéket, betűt, és a Word megkeresi nekünk, hol és hányszor fordul elő a keresett kifejezés. A haladó felhasználásáról bővebben is írunk a Kezdőlap fül alatt. Csere: Ctrl + H Ennek a funkciónak a célja, hogy ne csak megtalálja a megadott keresőkifejezést, de egy általunk meghatározottal kicserélje azt. Hasznos lehet, ha egy kifejezést meg akarunk változtatni, mert találtunk helyette egy jobb szinonimát vagy, ha egy változót akarunk átnevezni. Oldaltörés beszúrása: Ctrl + Enter Ha szeretnénk, hogy a szövegünk azonnal érjen véget egy adott oldalon, és egy új oldalon folytatódjon, nyomjuk le a Ctrl+Enter-t! Dokumentum kettéosztott nézete: Ctrl + ALT + S Egy hosszab dokumentum írása során előfordulhat, hogy szeretnénk visszatekinteni az elejére, miközben mondjuk épp a végét szerkesztjük a dokumentumnak, Ilyenkor nem feltétlenül kell több oldalt görgetnünk. A CTRL+ALT+S kombináció lenyomásával kettéoszthatjuk a dokumentumunkat, ahol egyszerre megjeleníthetővé válik az aktuális és a visszanézni kívánt rész. Ugyanezzel a kombinációval meg is szüntethetjük az osztott nézetet. Visszaugrás a kurzorhoz: Shift + F5 A SHIFT+F5 lenyomásával egyszerűen vissza lehet térni oda, ahol a korábbiakban állt a kurzor. Ez hasznos lehet, ha valami miatt "elkószáltunk" a dokumentumban, de vissza szeretnénk térni a korábbi pozícióra, lehetőleg minél gyorsabbban. Több különálló szöveg kijelölése: Ctrl + kattintás Ha egyszerre egymástól távolabb elhelyezkedő szövegrészeket, objektumokat szeretnénk másolni, nyomjuk le a Ctrl billentyűt és jelöljük ki a másolni kívántakat. Szinonímaszótár Alt + kattintás Amikor már magunk érezzük kissé kínosnak bizonyos szavak állandó jellegű ismétlését, a lecserélni kívánt szóra történő ALT + kattintás előhívja a beépített szinonímaszótárat. Több különálló szöveg kivágása: Ctrl + F3 + kattintás A CTRL+F3 lenyomása és a megfelelő szövegrész kijelölése segítségével egyidejűleg több különálló szövegrészt is kivághatunk, a Word ezt eltárolja, majd a CTRL+SHIFT+F3 paranccsal a már összefűzött kivágást egyben illeszthetjük a számunkra megfelelő helyre. Link beszúrása a szövegbe: Ctrl + K Általánosságban elmondható, hogy az idézeteknek se szeri, se száma a munkáinkban. Ha úgy érezzük, hogy ezekre az oldalakra másokat is szeretnénk irányítani, akkor a kijelölt szöveg és a CTRL+K megnyomásával egyszerűen tudjuk majd más helyekre navigálni az olvasóinkat! Bekezdés gyorsformázása Szakdolgozatok vagy hivatalos dokumentumok formázása esetén szintén nagy segítség a CTRL+1 vagy 2 vagy 5 kombináció lenyomása egy bekezdésen belül. Ugyanis ez a funkció megváltoztatja a bekezdés térközeit és alkalmazva a teljes dokumentumra biztosan egységes módon tudod kezelni a bekezdéseket!




Egyéb hasznos tippek és trükkök


Lorem ipsum szöveg gyors beszúrása

Néha a tervezés miatt fontos lenne egy megfelelő kitöltőszöveg. Erre alkalmas a direkt erre a célra létrehozott Lorem Ipsum szöveg, amely tartalmazza az angol abc összes betűjét. Ezt a neten elérve megtalálhatjátok, ám még a böngészőt sem kell megnyitni, ugyanis a =lorem(p, l)paranccsal egyenesen a szövegbe ágyazhatjuk ezt. Ahol a „p” értékkel a bekezdések számát, az „l” értékkel a mondatok számát adhatjuk meg.

Nem törhető szóköz és kötőjel
Előfordulhat, hogy olyan kifejezéseket, szókapcsolatokat írunk, melyeknél fontosnak érezzük, hogy ne kerüljenek tördelésre, például, ha a sor végére kerülnek. Ha szeretnénk elkerülni, hogy a második tag új oldalra csússzon, nyomjuk le a Ctrl + Shift + a szóköz vagy kötőjel billentyűket, így a kifejezést egy olyan speciális karakter fogja összekötni, mely nem törhető, azaz a kifejezés két tagja nem kerülhet külön sorba. Ha különböző mértékegységeket (200 ms, 5 kg), vagy kötőjeles kifejezéseket (six-week-long, teljesítmény-mintázat) használunk.

Gyors navigálás ablakok között
Ha szeretnél profi módon váltogatni az ablakok között, nyomd le az Alt + Tab billentyűkombinációt. Ilyenkor egy sávban megjelennek az aktuálisan futó programok ablakai, melyek közül az Alt tartós lenyomása mellett a Tab billentyű többszöri ismételt lenyomásával kiválaszthatjuk, melyik ablakra szeretnénk navigálni. Ha először szokatlan is ez a módszer, kis gyakorlással nagyon meggyorsíthatja a navigálást. Tetszőleges kijelölés a, Egy kattintás a dokumentumon belül: oda ugrik a kurzor, ahova szeretnénk

b, Két kattintás a dokumentumon belül: kijelöli azt a szót, ahol a kurzor éppen van

c, Három kattintás a dokumentumon belül: kijelöli azt a teljes bekezdést, amelyen belül a kurzor megtalálható

d, Szövegen belül ALT gomb lenyomása és az egér mozgatása segítségével tetszőleges méretű és elhelyezkedésű szövegrészt jelölhetünk ki! Helyesírás ellenőrzés megszüntetése Akik már biztosan a saját nyelvtani teljesítményükben és roppant zavarónak találják az állandó aláhúzásokat a szövegen belül – melyek egyébként sajnos nem mindig fedik a valóságot -, kikapcsolhatják a helyesírásellenőrzés funkciót. Ehhez a Fájl > Beállítások > Nyelvi ellenőrzés menüpontban kell az éppen szükséges beállításokat eszközölni




Menüszalag: Kezdőlap


A kezdőlap fül tartalmazza a szövegformázás legalapvetőbb funkcióit. Az alábbiakban ismertetjük a betűk és a teljes bekezdések formázásának módját, a listák és felsorolások készítését, valamint a stílusokat. A Vágólap csoport három fő funkciója a Beillesztés, Kivágás és Másolás talán a leggyakrabban használt parancsok. Ezek olyannyira gyakoriak, hogy érdemes megtanulni a billentyűkombinációikat.
Másolás: Ctrl + C
Beillesztés: Ctrl + V
Kivágás: Ctrl + X

Emellett a Formátummásoló funkció tartozik ide, mellyel egy kijelölt szöveg formázásának beállításaival láthatunk el egy kiválasztott szövegrészt. Először jelöljük ki a szövegrészt vagy szót, melynek formázási beállításait másolni szeretnénk. Ha ezt nem tesszük meg és rákattintunk a formátummásolóra, akkor a kurzus aktuális helye alapján másolja ki a formátumot. Ezután kattintsunk a formátummásoló gombra. Végül jelöljük ki a szövegrészt melyet formázni szeretnénk. Ekkor már láthatjuk is, hogy az olyan formázású lesz, mint a korábban kijelölt minta. A Betűtípus csoport a betűk vizuális megjelenítésének beállításait tartalmazzák, itt lehet a karakterek formázását megvalósítani. Ez persze nem azt jelenti, hogy betűnként kell beállítani a paramétereket, szavakat, mondatokat, egész dokumentumokat is lehet egyben formázni, ha erre van szükség. Az adott beállítások mindig a kijelölt részre vonatkoznak, vagy a kurzor aktuális helyétől kezdve lesznek érvényesek az új szövegre.
Ide sorolható a betűtípus, betűméret, betűszín, a félkövérré, dőltté, aláhúzottá vagy áthúzottá tétel, stb ikonja. Érdemes őket végigpróbálni, ha még valamelyik nem ismerős. Ahhoz, hogy alkalmazni tudjuk őket, jelöljünk ki egy betűt, szót vagy szövegrészt. A sarokban található ikonra kattintva további funkciók állíthatók be, például szövegünket nagybetűssé tehetjük, vagy meghatározhatjuk az aláhúzás színét és típusát. Ez a jel minden további csoport esetében is további funkciókat nyit meg új ablakban. A Speciális fülre kattintva olyan további beállítások érhetők el, mint a Térköz, mely a betűk közötti tér mennyiségét szabályozza, valamint a Pozíció, mely a többi szó síkjához képest tolja el fel vagy lefelé a szöveget. Az OpenType szolgáltatások akkor lehetnek érdekesek, ha saját betűtípusokat telepítenénk fel, ám ezt nem fejtjük ki bővebben.
A harmadik, a Bekezdés csoport a bekezdések megjelenítésével kapcsolatos funkciókat tartalmazza. Itt lehet szabályozni a bekezdés igazítását, a sorok és bekezdések közti távolságot, stb. Amikor hosszabb bekezdéseket írunk érdemes a szöveget sorkizártra állítani. Azonban rövidebb sorok esetén ez nagyon szellőssé teheti a szöveget, ekkor a balra igazítás a megfelelőbb. Az alábbiakban néhány főbb funkciót fogunk részletezni, mint a felsorolás, a számozás létrehozása és ezek alapvető beállításainak módosítása. A felsorolás beállítása A felsorolás beállítása a Bekezdés csoport első funkciója. Testreszabásához a mellette található nyílra kell kattintani. Itt beállítható, hogy milyen szimbólum jelenjen meg a felsorolás előtt. Egyéni szimbólumot is kereshetünk az „Új listajel megadása” pont alatt, ha a Kép gombra kattintunk. A Szimbólum gombbal pedig a szimbólumtáblákat érhetjük el, ahol szintén számos lehetőség közül választhatunk. A listánk több szintű is lehet, azaz a felsorolás mélysége is változtatható. Erre a „Listaszint módosítása” pont képes.
A lista számozásának beállítása Rengeteg alapértelmezett mód van a szövegünk egyes részeinek számozására, melyeket a számozás, illetve a többszintű lista gomb melletti nyílra kattintva választhatunk ki. A szöveg behúzása gomb nemcsak a felsorolás szintezésekor, de a számozások esetében is alkalmazhatók. A stílusok
A korábbiakból megtanulhattuk hogyan formázzuk szövegünk egy-egy kijelölt részét direkt módon. Azonban hosszabb dokumentumoknál, vagy abban az esetben, ha legtöbbször hasonló igényeink vannak a forma tekintetében, érdemes lehet inkább a folytonos újra beállítás helyett a Stílusokat alkalmaznunk. A Word alapvetően felkínál nekünk előre meghatározott stílusokat, válogathatunk ezek közül is, ám a Stílus létrehozása fülre kattintva saját stílusokat is létrehozhatunk. Ilyenkor felugrik egy ablak, ahol lehetőségünk van elnevezni a stílust. Ilyenkor érdemes beszédes nevet választani, amelyről később is bármikor tudjuk, hogy mit takar például törzsszöveg, főcím, alcím1, felsorolás, stb.
A módosítás gombra kattintás után felugró ablakban állítható be az adott szövegtípus formázása. A Formátum gombra kattintva még több lehetőség érhető el, melyekkel személyre szabhatjuk a stílust. Amennyiben szeretnénk, ha a későbbi dokumentumainkban is megmaradnának az elkészített stílusok, kattintsunk a Sablonon alapuló új dokumentumokban opcióra, az alapértelmezett Csak ebben a dokumentumban helyett. Így beállításaink nem vesznek el. Amennyiben gyakran ugyanazzal a beállítással dolgozunk, érdemes a Normál, a Word egyik alapvető stílusát módosítanunk és kiterjesztenünk új dokumentumokra is. Ezáltal, ha új dokumentumot nyitunk meg és gépelni kezdünk, azonnal az itt megadott formázással fog megjelenni a szövegünk. Erre úgy van lehetőségünk, ha jobb egérgombbal a stílusra kattintunk, majd a Módosítás opciót választjuk. Szerkesztés Ide tartozik a Keresés, a Csere és a Kijelölés. Ezek a funkciók mind nagyban megkönnyíthetik – és jelentősen lerövidíthetik - a munkánkat, ha jól tudjuk használni őket. A Keresés funkció legegyszerűbb esetben úgy működik, hogy beírunk egy szót, vagy akár szótöredéket, betűt. Ekkor, ha eddig nem lett volna megnyitva, bal oldalon megjelenik egy Navigáció nevű rész. Itt leolvashatjuk, hányszor fordul elő a dokumentumunkban az adott keresőkifejezés, illetve egy előnézetet kaphatunk arról, nagyjából milyen kontextusban fordulnak elő ezek a találatok. HA bármely sorra rákattintunk, a dokumentum nézete azonnal ehhez a szövegrészhez ugrik. Ha végig akarunk haladni az egyes előfordulásokon, a találatokkal szemközti fel és lefelé mutató nyíllal erre is lehetőség van. Ezzel párhuzamosan a szövegben is láthatjuk a keresőszó előfordulását, így végigböngészhetjük a szöveget, ha erre van szükségünk. A keresésünk azonban ennél komplexebb is lehet. Ha a Keresés fül melletti nyílra kattintva az Irányított keresés fület választjuk egy új ablak nyílik meg.
Az Egyebek gombra kattintva az ablak kibővül a keresés pontosítására szolgáló funkciókkal. Először keresési beállításokat láthatunk, amelyek előtt a négyzetekre kattintva pontosíthatjuk értelemszerűen a keresést.

A Speciális fül alatt rákereshetünk speciális karakterekre, mint a paragrafus jel (§) vagy speciális formázási elemekre, mint a szakasztörés. Kereshetünk speciális formázásra, melyet a Formátum fülre kattintva érhetünk el. Ha Például a betűtípusra kattintunk, felugrik a már jól is mert ablak a betűtípusok beállításáról. Ki kell azonban emelni, hogy itt nem a keresett szöveget tudjuk formázni, hanem azt kell meghatároznunk milyen formátumú szövegben keressen a keresőnk. Feltűnhet, hogy az Effektusok csoport minden eleme ki van jelölve egy kék kockával. Ez azt jelenti, hogy ezek a tulajdonságok nem számítanak a keresésben. Ha mi mégis azt szeretnénk, hogy ezek számítsanak, akkor ki kell pipálnunk őket a négyzetbe kattintással.

A Csere A Kereséshez nagyon hasonlóan működik, ám ennek a funkciónak a célja, hogy ne csak megtalálja a megadott keresőkifejezést, de egy általunk meghatározottal kicserélje azt. Ez a funkció hasznos lehet, ha egy kifejezést meg akarunk változtatni, mert találtunk helyette egy jobb szinonimát vagy, ha egy változót akarunk például átnevezni. Excelben a tizedesjegyeket és a tizedespontot is gyakran cseréljük meg ezzel a funkcióval. A Kijelölés funkció első opciója a teljes szöveg (és vele minden objektum) kijelölése. Azonban érdemes az ehhez tartozó billentyűkombinációt megjegyezni (Ctrl + A). Az objektumok kijelölése opcióval csak az objektumokat, pl képeket tudjuk kijelölni, azonban a szöveges részhez nem tudunk ilyen módon hozzáférni. Ennek egyes szerkesztési feladatoknál meglehet az előnye, hogy könnyebben átláthatóvá teszi a munkálatokat. A kijelöléspanel ennek egy még rendezettebb formája. Ilyenkor egy lista jelenik meg a képekről, melyeket a szövegbe illesztettünk, ezeket tudjuk átnevezni vagy kijelölni.




Fontos tudás: oldalszámozás tetszőleges oldaltól


Szakdolgozatírás, beadandóírás során okozhat némi problémát, hogy a borítólapot és az első néhány oldalt nem szeretnénk megszámozni, hanem egy általunk kiválasztott tetszőleges számmal tudjuk kezdeni az oldalszámozást.
Az oldalszámozás beállítása a tetszőleges oldaltól nem olyan bonyolult, mint amilyennek tűnik! Először is keressük meg azt az utolsó oldalt, amit még nem szeretnénk számozni.
Ennek a végére állva az Elrendezés fül > Töréspontok > Következő oldal pontra kattintva átugrunk a már számozni kívánt oldalra. Ezt követően a Beszúrás > Élőláb > Élőláb szerkesztése parancsot válasszuk ki. Az újonnan felugrott opciók közül a Tervezés fül alatt megtalálhatjuk a Csatolás az előzőhöz lehetőséget, melynek kijelölését megszüntetve leválasztjuk a kezdő oldalt az előzőektől. Ugyanezen menüszalagon belül található Oldalszám > Formázás, oldalszámozás lehetőséget választva megadhatjuk a számunkra megfelelő kezdősorszámot is.
Visszatérve az Oldalszám > Oldalszám a dokumentum alján parancsot kérve és a stílust megadva beszúrhatjuk a megfelelő sorszámú oldalt és annak számozását is kérhetjük!




Fontos tudás: tartalomjegyzék készítése


A tartalomjegyzék is kívánatos része lehet egy hosszabb dokumentumnak, bizonyos esetekben pedig egyenesen kötelező. A tartalomjegyzék elkészítéséhez a legegyszerűbb mód, ha használjuk a Word nyújtotta lehetőségeket. Az éppen aktuális címeinket több szinten is nyilvántarthatjuk a menüsor Kezdőlap részében található címsorokkal. Itt az egy szinten lévő címeket és alcímeket külön stílussal választhatjuk külön a dokumentumon belül, mégpedig a cím kijelölésével és a kívánt címsorra való formázással. Például minden "Címsor1" kijelölés azonos szinten van, míg alatta lesz megtalálható minden "Címsor 2" formázású cím stb. Fontos tudni, hogy ezek a későbbiekben formázhatóak, tehát nem kell végérvényesnek tekintenünk a formázást! Miután ezzel végeztünk, a Hivatkozás menüben válasszuk a Tartalom lehetőséget, ahol rögtön megjelennek a kívánt stílusú tartalomjegyzékek. A tartalomjegyzékünket lehet módosítani és változtatások esetén pedig frissíteni is a tartalomjegyzéken történő jobb egérgombos kattintást követően.