Tárgymutató

IMRAD formátum

Cím, Cikk, Bevezetés, Módszertan, Megvitatás, Konklúzió

Szakirodalmak felhasználása

SZÖVEGEK FELÉPÍTÉSE ÉS STRUKTÚRÁJA

T-próbák alkalmazási köre

Ajánlott könyvek

Dr. Szokolszky Ágnes: Kutatómunka a pszichológiában

Hogyan építsük fel a munkánkat?

 

A tudományos publikációk általában hasonló módon, általános logikai struktúra alapján épülnek fel, melyet fontos, hogy megismerjünk. A hasonló felépítés ugyanis nemcsak logikussá, érthetővé teszi a cikkeket, de a tájékozódást is meggyorsítja. A legtöbb tudományos publikáció a következő felépítést követi: Bevezetés, Módszertan, Eredmények, Megvitatás. Ez az ún. IMRAD formátum (Introduction, Methodology, Results and Discussion), a legelterjedtebb felépítési forma. A négy legfőbb tartalmi egység természetesen szükség esetén bővíthető egyéb alcímekkel, mint például Konklúziók, vagy Limitációk résszel.

 

 

 

 

 

 

 

 

A szöveg tartalmára vonatkozó iránymutató az ún. homokóra modell, mely párhuzamosan érvényesül az IMRAD modellel. Ez arra utal, hogy a szövegnek a már ismert strukturális egységek mentén a homokóra formáját követve kell a tágabb téma felől folyamatosan szűkülnie az adott kutatásra specifikus információk felé haladva. A bevezető rész eleje tágabb kontextusba helyezi a bemutatni kívánt kutatást, ismerteti a korábbi szakirodalmi eredményeket. Ahogy előrehalad a szöveg a témának egyre szűkülnie kell, míg végül a bevezető rész végére el kell, hogy vezessen a kutatás specifikus hipotéziseihez, célkitűzéseihez. A hipotézisek a módszerek résszel együtt, a homokóra legszűkebb részét képezik, melyek specifikusak a kutatásunkra, csakúgy, mint az ismertetésre kerülő eredmények. A homokóra újból tágulni kezd a megvitatás során. Az első bekezdés általában megismétli a kutatás főbb eredményeit a statisztikai mutatók nélkül. Ezt követően összeveti őket a korábbi szakirodalmi eredményekkel, igyekszik megmagyarázni, interpretálni őket, elhelyezni a kutatás által szerzett többletinformációt a tudományos ismeretekhez viszonyítva.

A homokóra modell mentén érdemes feltenni magunknak néhány kérdést, mint például:

  • Bevezetés: Ez a tanulmány hogyan kapcsolódik az szakirodalomhoz? Miért hasznos és fontos ez a tanulmány?

  • Metodológia: Hogyan zajlott az adatfelvétel? Hogyan elemezték ezeket az adatokat?

  • Eredmények: Mit derít fel a kutatás?

  • Megvitatás: Meg lettek válaszolva a kérdések?

A tudományos publikációk esetében további fontos részeket jelent a cím, az absztrakt, valamint a kulcsszavak. Ezek azok az egységek, melyek a legtöbb olvasót képesek elérni és információt adnak át a kutatás tartalmáról. A hivatkozásjegyzék szintén elengedhetetlen részét képezi a tanulmánynak. Az alábbiakban a korábban bemutatott egységek mellett ezen részekkel is részletesebben foglalkozunk.

A tudományos szöveg tartalmi felépítése részletesebben

A megfelelő cím kiválasztása az egyik legfontosabb feladat a publikációk esetében, hiszen ez jut el kutatásunkból a legtöbb olvasóhoz. A jó cím a következő kritériumoknak felel meg: rövid, mégis érthető, egyértelmű és specifikus. Fontos, hogy a cím figyelemfelkeltő legyen, de ne állítson valótlanságot, ne legyen szenzációhajhász, ne ígérjen többet, mint amit a publikáció nyújtani tud. Ha lehetséges, kerüljük a rövidítések használatát és olyan kifejezéseket használjunk, melyek potenciális keresőszavak lehetnek a kutatás témájában.

 

A címet egy rövid tartalmi összefoglaló, vagyis az absztrakt követi. Az absztrakt átlátható és nem túl terjedelmes formában leírja a kutatás lényegét. Ennek segítségével az olvasók viszonylag gyorsan rálátást nyerhetnek a kutatás lényegi elemeire, mely megkönnyíti annak eldöntését, hogy az adott vizsgálat releváns-e a számukra a teljes cikk végigolvasása nélkül is.  Az absztrakt ugyanazokat a tartalmi elemeket hordozza, mint maga a publikáció is: probléma megfogalmazása, módszerek, főbb eredmények és végezetül a konklúzió. Az egyes részek maximum néhány mondatot ölelhetnek fel, így valóban csak a leglényegesebb információkat tartalmazhatják. Éppen ezért kerülni kell az idézeteket, a hivatkozások beillesztését (kivéve, ha kifejezetten egy másik cikkre reflektál a tanulmányunk, vagy replikálni kívánja egy konkrét kutatás korábbi eredményeit). Ahogy a címben is, az absztraktban is érdemes kerülni a rövidítéseket, ezeket majd a teljes szövegben ismertethetjük.

 

A kulcsszavak olyan keresőkifejezések, melyek megkönnyítik a cikkek közti böngészését. A kulcsszó – nevével ellentétben - nem feltétlenül kell, hogy egyetlen szó legyen. Ezek általában olyan kifejezések, melyek a legjobban jellemzik a kutatás témáját, vagy módszereit, így nem lehetnek túl általánosak. Leggyakrabban 4-5 ilyen kifejezést szokás megadni, azonban több folyóiratnál kísérleteznek olyan algoritmusokkal, melyek a tartalom alapján automatikusan rendelnek kulcsszavakat az adott cikkhez. Ennek kettős célja van: egyrészt megkönnyíteni a szerzők feladatát, másrészt egységesíteni a keresőkifejezéseket egy adatbázison belül.

 

A törzsszöveg első eleme a bevezetés. Megírásakor célszerű szem előtt tartani az ún. CARS (Create a Research Space) modellt. A modell három fő célt fogalmaz meg a bevezető számára, melyek az alábbi lépésekben valósulnak meg:

  • A terület meghatározása: itt kerül ismertetésre a kutatás tágabb kontextusa. Leírjuk, miért fontos a vizsgált terület, általánosabban bemutatjuk a tudomány főbb jelenlegi információit a területről, végül olyan konkrét kutatásokat is ismertethetünk, melyek bár foglalkoztak az általunk vizsgált kérdéssel, de nem teljes mértékben fejtették ki azt a kérdést, melyet vizsgálunk.

  • A saját fülke kialakítása: kutatásunk relevanciáját azzal lehet legjobban bizonyítani, ha képesek vagyunk rámutatni a jelenlegi eredmények ellentmondásosságára vagy olyan megválaszolatlan kérdésekre, hézagokra a jelenlegi ismereteinkben, melyeket a kutatásunkkal tervezünk betölteni. A saját fülke megteremtése egy már bizonyított eredmény vagy eljárásmód kiterjesztésével, új területen való alkalmazásának felvezetésével is lehetséges.

  • A „fülke” elfoglalása: ez a legspecifikusabb rész, mely kiemeli a tanulmány azon elemeit, mely a korábban ismertetett kérdésekre, problémákra reflektál. Ebben a részben írjuk le a kutatás hipotéziseit, röviden bemutatjuk magát a kutatást, de akár előzetesen annak főbb eredményeit is ismertethetjük.

A módszerek (metodológia) rész rendkívül fontos abból a szempontból, hogy az olvasók ezáltal ismerik meg a kutatásunkat. Éppen ezért olyan részletességgel kell leírnunk a kutatás folyamatát, hogy az alapján bárki képes legyen megismételni azt. Fontos, hogy a kutatás etikai vonatkozásainak, az etikai engedélyt megadó intézménynek is szerepelnie kell. A módszerek rész három fő egységre tagolható (melyeken felül magában foglalhatja az adatok elemzésének módját, eljárását is):

  • A résztvevők jellemzése: jellemzi a mintaválasztás módját, a minta nagyságát és összetételét, főbb releváns demográfiai adatait. Leírja, milyen beválasztási kritériumoknak kellett megfelelni, mik voltak a kizárási kritériumok. Jellemzi a minta változásait, például, ha voltak résztvevők, akik nem teljesítették a teljes vizsgálatot, érdemes ezt is említeni, akár indokolni is.

  • A vizsgálati eszközök: részben ismertetjük az általunk alkalmazott teszteket, kérdőíveket, a kísérleti manipulációra vonatkozó minden információt. Amennyiben teljesen új módszert alkalmaztunk (pl.: saját kérdőív) érdemes azt részletesen kifejteni. Ha mások által korábban is használt vizsgálati eszközöket alkalmazunk mindig hivatkozzunk rájuk! Mikor egy ilyen eszközben módosításokat eszközölünk, akkor a módosításokat részletesen le kell írni ebben a részben.

  • A vizsgálat folyamatának leírása: rész foglalja össze, hogyan nézett ki a gyakorlatban a kutatás megvalósítása, milyen sorrendben történt a tesztelés, milyen instrukciókat, információkat kaptak a személyek, milyen volt maga a vizsgálat elrendezése.

Az eredmények ismertetése a publikáció fontos részét képezi, hiszen innen derül ki, hogy mely hipotézis tesztelésére milyen statisztikai eljárást alkalmaztunk, és mi a kapott eredmény. Ebben a részben fontos, hogy ne értelmezzünk még, azaz ne írjuk le, hogy ezek az eredmények mire utalnak, csupán ismertessük a tapasztaltakat. Nem feltétlenül lesz minden elemzés, amit elvégzünk releváns a publikáció szempontjából, ezért érdemes lehet őket szortírozni (amit természetesen meg kell tudnunk indokolni), és csak azokat kiemelni, melyek valóban fontosak.

Mivel az eredmények többsége számszerű adat, ezért sokszor táblázat vagy ábra formájában is közöljük őket. A táblázatok, ábrák mindig többet kell, hogy adjanak, mint a szövegben leírtak. A táblázatokra, ábrákra a szövegben is utalni kell (lehetőleg ne szenteljünk ennek egy teljes mondatot, hanem zárójelben feltüntetve utaljunk rájuk). Fontos azonban, hogy a szövegnek a táblázatok nélkül is értelmesnek kell lenniük, ugyanez pedig az ábrákra, táblázatokra is igaz: azokat felirattal kell ellátni, melyek segítik az önálló megértést. Ha a cikk szempontjából fontos, az eredmények részben közölhetünk képeket is (pl. képalkotó eljárásokkal is foglalkozó vizsgálatok esetében). A kiegészítő eredményeket, melyek nem kapcsolódnak szorosan, vagy túlmutatnak a publikáción kiegészítő anyagként is meg lehet jeleníteni. 

 

A megvitatás részben kap helyet az eredmények értelmezése, melyet a korábbi szakirodalom és az azokon alapuló a hipotéziseink kontextusába helyezve kell értékelni. A megvitatás struktúrája általában a következőképpen néz ki:

  • Eredmények rövid ismertetése: a statisztikai próbák hivatkozása nélkül, itt már csupán szöveges formátumban jelennek meg. Érdemes ilyenkor feleleveníteni, hogy mik voltak a kiinduló hipotézisek, valamint ezeknek mennyiben feleltek meg a kapott eredmények.

  • Értékelés: fontos összegezni a kapott eredményeink esetleges okait. Ezeket összehasonlíthatjuk vagy kontrasztba helyezhetjük más kutatásokkal, mi lehetett az esetleges eltérések, vagy meglepő eredmények hátterében. Elmondhatjuk azt is, hogy a kutatásunk eredménye milyen elméleti keretrendszerbe illeszkedik, milyen hatással lehet a korábbi elméletekre. Fontos, hogy a kutatásunk limitációit is megvitassuk. Ebben a részben nem csupán az esetleges módszertani hibák vagy egyéb nehézségek felsorolására kell gondolni. A megvitatásban lehetőség nyílik arra is, hogy részletezzük, megindokoljuk miért pont azokat a módszereket választottuk, melyeket a kutatásban alkalmazunk, így igyekezhetünk alátámasztani a kutatás megtervezésekor hozott döntéseinket.

  • Konklúzió: zárásképpen érdemes megfogalmazni a kutatás üzenetét, lényegét, hogy tudatosítsuk azt az olvasóban. Ez lehet a téma jelentőségének, vagy eredményeink hatásának, gyakorlati relevanciájának a hangsúlyozása, de ajánlatot is tehetünk a jövőbeli kutatások témájára, módszereire vonatkozóan, a saját kutatásunk eredményei alapján. A konklúzió önálló egységként is szerepelhet a megvitatást követően, amennyiben a folyóirat ezt külön kéri, vagy az ide vonatkozó szöveg mennyisége, jelentősége indokolja.

 

A publikációk további részei:

 

Nyilatkozat az összeférhetetlenség fennállásának hiányáról (Conflicts of interest): különböző érdekek befolyásolhatják tudatos, de akár tudat alatti szinten is az eredményeket. Egy gyógyszergyártó cég által szponzorált kutatócsoportnak például nagyobb érdeke fűződhet a gyógyszer pozitív hatásainak kiemeléséhez, mint a mellékhatások feltárásához és részletes taglalásához. Természetesen a tudományos munka során minden esetben törekednünk kell az objektivitásra. A folyóiratok éppen ezért általában megkövetelik, hogy az összes szerző nyilatkozzon arról, fennállt-e bármilyen kapcsolatuk (pl. ösztöndíj, munkaviszony, tanácsadói pozíció, gazdasági kapcsolat) a kutatás során, mely kapcsolatba hozható a vizsgálat témájával. Ezek feltüntetése segíti az olvasókat, hogy megítélhessék milyen mértékben függetlenek a kutatási eredmények.

 

Nyilatkozat a támogatásokról (Fundings and Grants): szorosan kapcsolódik az összeférhetetlenségi nyilatkozattal, annak feltüntetése, hogy milyen ösztöndíj(ak)ban, támogatás(ok)ban részesült(ek) az adott vizsgálatot végző kutató(k). Ennek feltüntetését a publikációkban általában meg is követelik a kutatások támogatói.

 

Köszönetnyilvánítás: azon személyeknek szól, akik hozzájárultak a publikáció megszületéséhez, de nem kerülnek be a szerzők közé. Szólhat munkatársainknak, tanárainknak, vagy az adatfelvételben résztvevő segítőknek.

abc-accomplished-alphabet-48898.jpg

Tárgymutató

Általánosságban a t-próbákról; alkalmazási feltételek; döntési folyamat; egymintás t-próba; páros t-próba; kétmintás t-próba; hivatkozás APA formátumban; futtatás: SPSS, R, Kézi számítások  

Market Analysis

Letölthető jegyzetek


StatOkos Jegyzet: t-próbák

StatOkos Jegyzet: Összefoglaló

Adatfájlok: SPSS

Adatfájlok: Excel 

Used Books

Ajánlott könyvek

Barna Ildikó – Székelyi Mária: Túlélőkészlet SPSS-hez
Andy Field: Discovering Statistics Using SPSS
Sajtos László – Mitev Ariel: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv