HIVATKOZÁSI FORMÁTUMOK (APA)

Tárgymutató

Mikor kell hivatkozni?

Mire kell hivatkozni?

Hivatkozás szöveg közben

Hivatkozás szöveg végén

Elektronikus hivatkozások használata

Ajánlott könyvek

Dr. Szokolszky Ágnes: Kutatómunka a pszichológiában

A hivatkozás fontossága a tudományos világban

Hivatkozni mindig kell, ha mások gondolataira, megfogalmazásaira, eredményeire támaszkodunk. Mivel az akadémiai munka lényege szerint olyan kooperatív tevékenység, amelyben a szerzők egymás munkájára építenek, ezért a hivatkozás szerves és gyakori része saját gondolataink kifejtésének. 

Tartsuk szem előtt, hogy a hivatkozás funkciója hármas: 

1. elismerjük a gondolatok tulajdonjogát; 
2. követhetővé tesszük saját gondolatvezetésünk szakirodalmi összefüggéseit; 
3. lehetővé tesszük, hogy más is el tudja érni, adott esetben el tudja olvasni azokat a forrásokat, amelyekre építettünk. 

Úgy kell hivatkoznunk, hogy ezek a funkciók megvalósuljanak. Konkrétan, milyen esetekben kell megadni dolgozatunkban a felhasznált forrást? Amikor:

  • valaki más írott vagy szóbeli közleményéből akár csak egy rövid részt is szó szerint idéz;

  • valaki más írott vagy szóbeli közleményéből szabadon összefoglalva idéz, parafrazál;

  • valaki más valamely gondolatát, véleményét, elméletét (modelljét stb.) ismerteti, bemutatja;

  • valaki más valamely gondolatát, véleményét, elméletét (modelljét stb.) felhasználja saját gondolatmenetének felépítésekor;

  • valaki más által megállapított tényt, statisztikai adatot vagy ábrát, illusztrációt felhasznál;

Ha tehetjük, ne halmozzuk az idézeteket! Csak indokolt, elkerülhetetlen esetben idézzünk szó szerint! Ha szó szerint idézünk, mindenképp szerepeljen a szövegbeli hivatkozásban az oldalszám is! Az idézetek indokolatlan használata helyett inkább fogalmazzuk át saját szavainkkal a szöveget. Ilyenkor is kell hivatkozni a felhasznált irodalomra, csak nem kell megjelölni a pontos oldalszámot.

Mire kell hivatkozni?

Lehetőleg elsődleges forrásra. Elsődleges forrásnak számítanak az eredeti empirikus kutatásokat vagy elméleti tanulmányokat közlő cikkek és szakkönyvek. A másodlagos források olyan publikációk, amelyek részletesebb formában ismertetnek és/vagy értékelnek eredeti publikációkat. Ilyenek például a tankönyvek, amelyek a klasszikus szakirodalom áttekintésére alkalmasak, nem pedig a legfrissebb irodalom felkutatására. A harmadlagos források (enciklopédiák, szótárak, kézikönyvek) nagy mennyiségű elsődleges és másodlagos forrást foglalnak össze. A harmadlagos források a kutatási folyamat első szakaszában lehetnek hasznosak, amikor az adott terület általános, széleskörű áttekintésére van szükség.

Arra, amit ténylegesen elolvastál! Ma már szinte minden cikk elérhető interneten keresztül, ezért mindig törekedni kell az eredeti források megkeresésére! A legfontosabb kritérium, hogy ismerd a hivatkozott forrásoknak azt a részét, amelyet beleírsz a dolgozatodba! Ha azonban mégis olyan forrásra kell hivatkoznod, ami teljesen elérhetetlen (pl. 1800-as évekből származik), akkor megengedett a másodlagos forrás lehivatkozása. Ilyen esetben meg kell jelölni mindkét irodalmat a következő formában: … (Geremund, 1851; idézi Koch, 2004, 23. o.) – itt pl. Geremundra hivatkozol, de nem őt, hanem Koch összefoglalóját olvastad). Törekedj azonban arra, hogy minden irodalmat átnézz, keresd meg az eredeti hivatkozásokat, és azokat használd fel, amikor csak lehetséges! Fontos, hogy a dolgozatod minőségét rontja, ha sok benne a másodlagos forrás!

Ha mindent felkutattál, és véletlenül mégsem sikerült megszerezni az eredeti publikációt, megengedett az absztraktra történő hivatkozás. Fontos azonban, hogy nem lehet az egész dolgozatot absztraktokra építeni, mert ez rontja a dolgozat színvonalát! Ezért törekedj mindig az eredeti publikáció megkeresésére! Ha mégis absztraktra kell hivatkoznod, akkor ez a megfelelő forma:


 

Meyer, A.S., & Bock, K. (1992). The tip-of-the-tongue phenomenon: Blocking or partial activation? /online/ Memory and Cognition, 20, 715-726. Absztrakt forrása: PsychINFO Item: 80-16351.

Hogyan hivatkozzunk a mondatok (szöveg) közben?

A hivatkozások formája függ a szerzők számától és attól, hogy a mondat szövegében, vagy pedig a mondat végén, zárójelben akarunk-e hivatkozni (mind a kettő lehetséges).Például:
 

  • A szövegben először: „Walker, Stickgold és Robertson (2004) kísérletének eredménye szerint …”

  • További hivatkozás a szövegben: „Walker és munkatársai (2004) megállapították továbbá, hogy …”;

  • Első hivatkozás a mondat végén, zárójelben: „A vizsgálat megállapította, hogy …(Walker, Stickgold, & Robertson, 2004).”

  • További hivatkozás zárójelben:„A vizsgálat továbbá megállapította, hogy …(Walker et al., 2004).”

Olvasnivaló: További esetek - Dr. Szokolszky Ágnes


További esetek:

Egy szerző esetén, amikor a szöveg egészére hivatkozunk: a hivatkozás a vezetéknév és az évszám megadásával történik. Például:
  • A diszlexia olyan rendellenesség, amely egyébként ép értelmű, egészséges gyermekeket megakadályoz abban, hogy a nyomtatott betűsorokat képesek legyenek értelmezni (Vellutino, 1994).
  • Vellutino (1994) definíciója szerint a diszlexia olyan rendellenesség, amely egyébként ép értelmű, egészséges gyermekeket megakadályoz abban, hogy a nyomtatott betűsorokat képesek legyenek értelmezni.
Két szerző esetén, amikor a szöveg egészére hivatkozunk: „&" jellel kötjük össze a neveket. Például:
  • Megerősítést nyert, hogy a tisztán tanultnak hitt viselkedésformák sem mentesek a biológiai korlátoktól (Gould & Marler, 1987; Marler & Gould, 1999).
3-5 szerző esetén, amikor a szöveg egészére hivatkozunk, első alkalommal minden vezetéknevet ki kell írni, majd a második hivatkozástól kezdve csak az első szerzőt és a „mtsai” vagy: „et al.” kifejezést. Ha egy paragrafuson belül kétszer is hivatkozunk a műre, akkor második alkalommal elég az első szerző et al.-t kiírni. Például:
  • Az IQ mögött álló genetikai tényezők vonatkozásában több vizsgálatot végeztek a Minnesotai Ikervizsgálat keretében (Bouchard, Lykken, McGue, Segal, & Tellegen, 1990).
  • Több vizsgálat mutatott ki homogén középosztálybeli mintán nyert magasabb örökölhetőségi értéket (Bouchard et al., 1990).
Hat vagy több mint hat szerzője esetén az első hivat¬kozáskor is csak az első szerző vezetéknevét és az „et al.”-t kell kiírni! Ha ugyanazon vezetéknevű szerzők vannak, akkor a keresztnév első betűjének kiírásával különböztetjük meg őket, például:
  • … (Kiss A., 2002; Kiss J., 2004);
Ha egy szerzőtől egyszerre több munkára hivatkozunk egy zárójelen belül, akkor az évszámokat kronologikusan rendezzük el, például:
  • … (Fein, 1989, 1999, 2006).
Ha több szerzőre hivatkozunk egy zárójelen belül, akkor ábécérendben soroljuk fel a szerzőket, és pontosvesszővel választjuk el a neveket. Például:
  • … (Balogh, 1989, 1990; Petneházy, 1990; Zengő, 1980);
Klasszikus műveknél, ha csak lehet, feltüntetjük az eredeti megjelenés dátumát is vagy a fordítási év dátumát. Például:
  • … (James, 1983/1890) … (Arisztotelész, ford. 1952)
Ha év nélkül megjelent műre hivatkozunk, akkor a név mellé „é. n.” (angolul: „n. d.” — no date) kerül. Ha nincs szerzője vagy szerkesztője a műnek, akkor a címre hivatkozunk, például:
  • … (Merriam-Webster’s College Dictionary, 1993, 323. o.)
Ha konkrét szövegrészre hivatkozunk vagy szó szerint idézünk, a pontos oldalszámot, átfogóbb utalás esetén a fejezetszámot is fel kell tüntetni,! Például:
  • … (Tanaka és Cheers, 2004, 224. o.; Vargha, 2000, 2. fej.)
Ha az olvasót további irodalomhoz utaljuk, akkor a „lásd”, vagy „vö.” (vesd össze, angolul: „see”) kifejezéseket használjuk




Olvasnivaló: Tipikus hibák - Dr. Szokolszky Ágnes


Szövegbeli hivatkozásnál nem rövidítjük az „és munkatársai”-t. Ha például egy 3 szerzős cikkre hivatkozunk, akkor a mondat végén még egyszer meg kell ismételni a hivatkozást zárójelben, kiírva az összes szerző nevét, mivel ez az első alkalom, hogy erre a cikkre hivatkozunk.

Helytelen példa: Caselli és mtsai. (1998) a verbális megértést és gesztikulációt tanulmányozták diszlexiásoknál. Az egészséges gyerekekhez képest szignifikáns elmaradást találtak a gesztusok fejlődésében (Caselli, Vicari & Pizzoli, 1998).

Helyes példa 1: Caselli és munkatársai (1998) a verbális megértést és gesztikulációt tanulmányozták diszlexiásoknál. Az egészséges gyerekekhez képest szignifikáns elmaradást találtak a gesztusok fejlődésében (Caselli, Vicari, & Pizzoli, 1998).

Helyes példa 2: Caselli, Vicari és Pizzoli (1998) a verbális megértést és gesztikulációt tanulmányozták diszlexiásoknál. Az egészséges gyerekekhez képest szignifikáns elmaradást találtak a gesztusok fejlődésében.
Ha 6 vagy annál több szerző vanSzövegbeli hivatkozásnál nem rövidítjük az „és munkatársai”-t. Ha például egy 3 szerzős cikkre hivatkozunk, akkor a mondat végén még egyszer meg kell ismételni a hivatkozást zárójelben, kiírva az összes szerző nevét, mivel ez az első alkalom, hogy erre a cikkre hivatkozunk.

Helytelen példa: Jung és munkatársai (2009) a kreativitás mérésének módszerét hozták létre. Az N-acetyl-aspartate (NAA) koncentráció mérésével, valamint egy pártatlan személyekből álló zsűri segítségével létrehozott kreativitás skálával (Composite Creativity Index-CCI) megállapították azt a kritikus küszöbértéket, mely az intelligencia és a kreativitás között húzódik egészséges személyeknél (Jung, Gasparovic, Chavez, Flores, Smith, Caprihan, & Yeo, 2009).

Helyes példa 1: Jung és munkatársai (2009) a kreativitás mérésének módszerét hozták létre. Az N-acetyl-aspartate (NAA) koncentráció mérésével, valamint egy pártatlan személyekből álló zsűri segítségével létrehozott kreativitás skálával (Composite Creativity Index-CCI) megállapították azt a kritikus küszöbértéket, mely az intelligencia és a kreativitás között húzódik egészséges személyeknél.

Helyes példa 2: Egy kutatásban a kreativitás mérésének módszerét hozták létre. Az N-acetyl-aspartate (NAA) koncentráció mérésével, valamint egy pártatlan személyekből álló zsűri segítségével létrehozott kreativitás skálával (Composite Creativity Index-CCI) megállapították azt a kritikus küszöbértéket, mely az intelligencia és a kreativitás között húzódik egészséges személyeknél (Jung et al., 2009). Ha második alkalommal hivatkozol egy cikkre, amelynek 3 vagy több szerzője van, akkor már elég csak az első szerzőt kiírni + „et al.” (vagy „és mtsai”), nem kell újra mindet felsorolni! Kivétel, ha két szerző van csak a cikkben: akkor mindig ki kell írni mindkét szerzőt.

Helytelen példa: A diszlexia olyan részképességzavar, ahol a személy olvasási képessége jelentősen elmarad az életkora, intelligenciája és iskolázottsága alapján elvárható szinttől (Cohan, Price, & Stein, 2006). Az olvasásban jelentkező problémák a betűcsere, -kihagyás, -betoldás, a betűk, szavak, számok leírása, felismerése, a leírt betűket felcserélhetik, vagy ellenkező irányban olvashatják. A diszlexia hátterében álló okok feltárásánál figyelembe kell venni több befolyásoló tényezőt is, úgymint a genetikai jellemzőket, az egyéni kognitív profilt és a környezeti tényezőket is (Cohan, Price, & Stein, 2006).

Helyes példa: A diszlexia olyan részképességzavar, ahol a személy olvasási képessége jelentősen elmarad az életkora, intelligenciája és iskolázottsága alapján elvárható szinttől (Cohan, Price, & Stein, 2006). Az olvasásban jelentkező problémák a betűcsere, -kihagyás, -betoldás, a betűk, szavak, számok leírása, felismerése, a leírt betűket felcserélhetik, vagy ellenkező irányban olvashatják. A diszlexia hátterében álló okok feltárásánál figyelembe kell venni több befolyásoló tényezőt is, úgymint a genetikai jellemzőket, az egyéni kognitív profilt és a környezeti tényezőket is (Cohan et al., 2006). Ha olyan dolgokat írtok le, amit előadáson hallottatok (pl. egy betegség tünetei), akkor is kell hivatkozás egy folyóiratcikkre. Elvileg bármelyik cikk elején ezeket felsorolják, ha a cikk az adott témával foglalkozik, tehát egyet ki kellene választani a hivatkozottak közül, amikben ezek szerepelnek. Ez azért fontos, mert általában nem az előadó fedezte fel, írta le azt, amiről az órán beszél, hanem már mások korábban publikálták.

Helytelen példa: A diszlexia olyan részképességzavar, ahol a személy olvasási képessége jelentősen elmarad az életkora, intelligenciája és iskolázottsága alapján elvárható szinttől (Lukács, előadás). Az olvasásban jelentkező problémák a betűcsere, -kihagyás, -betoldás, a betűk, szavak, számok leírása, felismerése, a leírt betűket felcserélhetik, vagy ellenkező irányban olvashatják.

Helyes példa: A diszlexia olyan részképességzavar, ahol a személy olvasási képessége jelentősen elmarad az életkora, intelligenciája és iskolázottsága alapján elvárható szinttől (Cohan, Price, & Stein, 2006). Az olvasásban jelentkező problémák a betűcsere, -kihagyás, -betoldás, a betűk, szavak, számok leírása, felismerése, a leírt betűket felcserélhetik, vagy ellenkező irányban olvashatják. A hivatkozás is a mondat része, ezért ha a mondat végén van a hivatkozás, akkor a pont a zárójel után jön, nem elé!

Helytelen példa: A mentális lexikon szótárként működik, a szavak hangtani alakja mellett jelentést is tárol, a deklaratív emlékezet részét képezi. (Pinker, 1999)

Helyes példa: A mentális lexikon szótárként működik, a szavak hangtani alakja mellett jelentést is tárol, a deklaratív emlékezet részét képezi (Pinker, 1999). Jobb, ha a mondat végén van a hivatkozás, nem a közepén, mert úgy nehezebb olvasni az összefüggő szöveget, megtöri a gondolatmenetet, emellett a mondat további állításai is ugyanabból a cikkből származnak. (Néha persze kell hivatkozás mondat közben is, például ha egy mondaton belül kétféle módszert hasonlítunk össze, amiket különböző kutatásokban használtak).

Helytelen példa: A szelektív mutizmus (SM) egy ritka gyermekkori kommunikációs rendellenesség (Viana, Beidel, & Rabian, 2009), amely a beszéd megtagadását takarja, azaz fizikailag képesek a gyerekek beszélni, mégis valamilyen okból kifolyólag félnek kommunikálni.

Helyes példa: A szelektív mutizmus (SM) egy ritka gyermekkori kommunikációs rendellenesség, amely a beszéd megtagadását takarja, azaz fizikailag képesek a gyerekek beszélni, mégis valamilyen okból kifolyólag félnek kommunikálni (Viana, Beidel, & Rabian, 2009). Keresztnevek rövidítése nem kell a szövegbeli hivatkozásnál! És évszám előtt vessző van, nem pontosvessző.

Helytelen példa: A szelektív mutizmus (SM) egy ritka gyermekkori kommunikációs rendellenesség, amely a beszéd megtagadását takarja, azaz fizikailag képesek a gyerekek beszélni, mégis valamilyen okból kifolyólag félnek kommunikálni (Viana, A., Beidel, D., Rabian, E.; 2009).

Helyes példa: A szelektív mutizmus (SM) egy ritka gyermekkori kommunikációs rendellenesség, amely a beszéd megtagadását takarja, azaz fizikailag képesek a gyerekek beszélni, mégis valamilyen okból kifolyólag félnek kommunikálni (Viana, Beidel, & Rabian, 2009). Ha kiírod az összes szerzőt, akkor tedd utána zárójelbe az évszámot, mert ekkor lesz korrekt a hivatkozás. Ilyenkor már nem kell még egyszer megismételni a hivatkozást a bekezdés végén.

Helytelen példa: Ramsberger és Marie egy önsegélyező számítógépes alapú terápia előnyeit kutatta. A módszer ugyanaz volt a két csoportban, egyedül a heti ülések száma különbözött. Volt egy intenzív (5 óra/hét) és egy nem intenzív (2 óra/hét) csoport. Azoknál a szavaknál, amelyeket tanítottak nekik, fejlődést figyeltek meg a betegeknél, függetlenül attól, hogy melyik csoportban voltak (Ramsberger & Marie, 2007).

Helyes példa: Ramsberger és Marie (2007) egy önsegélyező számítógépes alapú terápia előnyeit kutatta. A módszer ugyanaz volt a két csoportban, egyedül a heti ülések száma különbözött. Volt egy intenzív (5 óra/hét) és egy nem intenzív (2 óra/hét) csoport. Azoknál a szavaknál, amelyeket tanítottak nekik, fejlődést figyeltek meg a betegeknél, függetlenül attól, hogy melyik csoportban voltak. Ha szó szerint idéztél, akkor idézőjelbe kell tenni az idézett szövegrészt, és utána zárójelbe a hivatkozás végére kell tenned oldalszámot! Ha nem szó szerint idézel, csak a szerzők egy állítását írod le a saját szavaiddal, akkor nem kell a hivatkozás végére oldalszám!

Helytelen példa: Diszlexiáról akkor beszélhetünk, amikor az olvasási teljesítmény alacsony, és ez jellegzetes kognitív profillal párosul (Csépe & Ragó, 2008, 174. o.).

Helyes példa: Diszlexiáról akkor beszélhetünk, amikor „az olvasási teljesítmény alacsony, és ez jellegzetes kognitív profillal párosul” (Csépe & Ragó, 2008, 174. o.).





Fontos ismeretanyag!

A hivatkozás mondatok/szöveg végén


Fontos, hogy egyezzenek a szöveg közbeni hivatkozások és az irodalomjegyzék! Azaz: az irodalomjegyzékben csak az a tétel jelenjen meg, amelyikre a szövegben hivatkozás történt; másrészt minden szöveg közbeni hivatkozás jelenjen meg az irodalomjegyzékben!

Az irodalomjegyzéket formailag pontosan, és a szakirodalomban elfogadott szabályoknak megfelelő módon kell megadnunk. Az alábbi példákban figyeljük meg pontosan az írásjelek használatát és minden egyéb részletét!

Folyóiratok hivatkozása

2.

3.

4.

6.

Ryan, J. D., Althoff, R. R., Whitlow, S., & Cohen, N. J. (2000). Amnesia is a deficit in relational memory. Psychological science, 11(6), 454-461.

7.

8.

1.

5.

7.

8.

  1. A vezetéknév, melyet egy vessző zár le

  2. A keresztnév(ek) első betűje, melyet ponttal zárunk le. A teljes nevet végül újra vesszővel zárjuk

  3. Ha több szerző van, hasonlóképpen kell eljárni, de az utolsó személynél, már nincs vessző

  4. Ezt követi a publikálás dátuma zárójelben és ponttal a végén

  5. A publikáció címe következik, melyet ponttal zárunk

  6. A következő tétel a folyóirat címe, melyet dőlt betűvel formázunk és vesszővel zárjuk

  7. Következik az évfolyam, majd zárójelben, hogy azon belül hanyadik szám, vesszővel zárva

  8. Majd a pontos oldalszám -tól-ig formátumban, ponttal zárva

Könyvek hivatkozása

2.

3.

4.

6.

Baddeley, A. D. (1997). Human memory: Theory and practice. London, UK: Psychology Press.

5.

1.

  1. A vezetéknév, melyet egy vessző zár le

  2. A keresztnév(ek) első betűje, melyet ponttal zárunk le. A teljes nevet végül újra vesszővel zárjuk (ha több szerző van, hasonlóképpen kell eljárni, de az utolsó személynél, már nincs vessző)

  3. Ezt követi a publikálás dátuma zárójelben és ponttal a végén

  4. A könyv címe következik dőlt betűvel, melyet ponttal zárunk

  5. A következő tétel a könyv kiadásának városa, vessző, majd az ország rövidítése és kettőspont

  6. Majd a kiadó neve ponttal zárva

Könyvfejezetek hivatkozása

2.

3.

4.

6.

Capellini, S.A. (2008). Impaired implicit learning in autism. In M. Eid & R. J. Larsen (Eds.), Autism and implicit learning (pp. 176-199). New York, NY: MIT Press. 

1.

5.

7.

8.

9.

10.

11.

  1. A vezetéknév, melyet egy vessző zár le

  2. A keresztnév(ek) első betűje, melyet ponttal zárunk le. A teljes nevet végül újra vesszővel zárjuk (ha több szerző van, hasonlóképpen kell eljárni, de az utolsó személynél, már nincs vessző)

  3. Ezt követi a publikálás dátuma zárójelben és ponttal a végén

  4. A könyvfejezet címe következik, melyet ponttal zárunk

  5. "In" jelölés, majd a könyv szerkesztőinek neve

  6. Ahol először a keresztnév rövidítése ponttal, majd a vezetéknév következik 

  7. Ed (editor) vagy Eds (editors) rövidítés zárójelben, attól függően, hogy egy vagy több szerkesztő van, majd vesszővel zárjuk

  8. A kötet címe dölt betűvel 

  9. Az oldalszámok -tól-ig formátumban, zárójelben, majd pont

  10. A kiadás városa, vesszővel zárva, majd az ország rövidítése kettősponttal

  11. Végezetül a kiadó neve ponttal zárva

Hivatkozások formázása a felhasznált irodalomban

 

A hivatkozásoknak ABC sorrendben kell szerepelnie. Formátum/Bekezdés menüpontban állítható, hogy a behúzás típusa Függő legyen (1,25 cm-rel beljebb kezdődik minden hivatkozás második sora). Nincs üres sor a hivatkozások között (Térköz: 0 pt)!! Nincs számozás a hivatkozásoknál! Több szerző esetén, az utolsó szerző előtt „&” jel szerepel!

Helytelen példa: 

 

1, Daneman, M., and Blennerhassett, A. (1984). How to assess the listening comprehension skills of prereaders. Journal of Educational Psychology, 76(6), 1372-1381. 

2, Chiappe, P., Hasher, L., and Siegel, L. S. (2000). Working Memory, Inhibitory Controll and Reading Disability. Memory and Cognition, 28(1), 8-17.

Helyes példa: 

 

Chiappe, P., Hasher, L. & Siegel, L. S. (2000). Working Memory, Inhibitory Controll and Reading Disability. Memory and Cognition, 28(1), 8-17.

Daneman, M., & Blennerhassett, A. (1984). How to assess the listening comprehension skills of prereaders. Journal
of Educational Psychology, 76(6), 1372-1381.

Fontos ismeretanyag!

Olvasnivaló: Tipikus hibák - Dr. Szokolszky Ágnes


Folyóiratok neve: A folyóirat neve néha csak rövidítve szerepel a szakirodalom keresőben. Ilyenkor meg kell keresni a teljes nevet, pl. google-ba beírva, vagy a következő linken:

http://www.efm.leeds.ac.uk/~mark/ISIabbr/P_abrvjt.html

Helytelen példa: Stefanini, S., Caselli, M. C., & Volterra, V. (2007). Spoken and gestural production in a naming task by young children with Down syndrome. Brain Lang. 101(3):208-21.

Helyes példa: Stefanini, S., Caselli, M. C., & Volterra, V. (2007). Spoken and gestural production in a naming task by young children with Down syndrome. Brain and Language, 101(3), 208-221.




Olvasnivaló: Elektronikus források - Dr. Szokolszky Ágnes


A dolgozatainkban elsősorban elsődleges forrásokra hivatkozzuk, tehát eredeti empirikus kutatásokat vagy elméleti tanulmányokat közlő, lektorált folyóiratokban megjelenő cikkekre és szakkönyvekre! Nagyon ritka esetben elképzelhető, hogy valamilyen elektronikus forrás is információval szolgálhat a dolgozat témája szempontjából, azonban nem szabad elsősorban ilyen forrásokra támaszkodni a dolgozatírás közben! Ha mégis elkerülhetetlen, akkor a hivatkozás lényege ebben az esetben is az, hogy a szerző elismerje, feltüntesse azt a munkát, amit felhasznált, illetve hogy a hivatkozás pontos adatai alapján az olvasó szükség esetén maga is megtalálhassa a hivatkozott munkát. Az elektronikus forrásoknak lehet, hogy nincs címe, nincsenek oldalszámok, esetleg a szerző, kiadó vagy kiadási dátum nem található. Fontos, hogy mivel ezek az információk hiányozhatnak, ezért ezek kevésbé megbízható forrásnak számítanak!! Általános szabály a hivatkozásnál: amennyire lehetséges, próbáld meg minél inkább követni a nyomtatott források esetén előírt szabályokat, és ezt bővítsd ki az internes oldalra vonatkozó információval, beleértve a DOI számot. Ha nincs a publikációnak saját dátuma, meg kell adni a letöltés dátumát!

A DOI (Digital Object Identifier) szám: a dokumentumok elérési útvonala változhat az elektronikus rendszerben. A DOI számot azért találták ki, hogy egy egyedi, tartós azonosítót tudjanak hozzárendelni minden webes dokumentumhoz. Ezt a DOI számot egyre több lektorált folyóiratnál használják, ezért ha a felhasznált dokumentumnál találsz DOI számot, akkor azt írd bele a felhasznált irodalomba a hivatkozás végére.

Az elektronikus forrásokhoz tartozik a Wikipédia is. A Wikipédia egy ingyenes online enciklopédia, ami a harmadlagos források egy speciális formája. Az innen származó információkat nagyon óvatosan kell kezelni, mivel a szerkesztése közösségi alapon működik, bárki szerkesztheti. Ezért a wikipédián talált információk felhasználása a dolgozatban nem ajánlott! Csak nagyon kivételes esetekben, ha pl. arról akarsz írni, hogy a wikipédián hány szócikk foglalkozik egy adott témával… Ha ilyen eset áll fen, ajánlott konzultálni a kurzus oktatójával, hogy elfogadható forrásnak tartja-e a wikipédiára történő hivatkozást!





StatOkos - Statisztikai és Módszertani adatbázis

 

6723 Szeged, Egyetem utca 2. - SZTE BTK Pszichológiai Intézete

e-mail: statokos@gmail.com

© 2019 - StatOkos - Statisztikai- és Módszertani adatbázis 

  • Facebook Classic

Csatlakozz hozzánk!