HIVATKOZÁSI FORMÁTUMOK (APA)

Tárgymutató

Mikor kell hivatkozni?

Mire kell hivatkozni?

Hivatkozás szöveg közben

Hivatkozás szöveg végén

Elektronikus hivatkozások használata

Ajánlott könyvek

Dr. Szokolszky Ágnes: Kutatómunka a pszichológiában

A hivatkozás fontossága a tudományos világban

Hivatkozni mindig kell, ha mások gondolataira, megfogalmazásaira, eredményeire támaszkodunk. Mivel az akadémiai munka lényege szerint olyan kooperatív tevékenység, amelyben a szerzők egymás munkájára építenek, ezért a hivatkozás szerves és gyakori része saját gondolataink kifejtésének. 

Tartsuk szem előtt, hogy a hivatkozás funkciója hármas: 

1. elismerjük a gondolatok tulajdonjogát; 
2. követhetővé tesszük saját gondolatvezetésünk szakirodalmi összefüggéseit; 
3. lehetővé tesszük, hogy más is el tudja érni, adott esetben el tudja olvasni azokat a forrásokat, amelyekre építettünk. 

Úgy kell hivatkoznunk, hogy ezek a funkciók megvalósuljanak. Konkrétan, milyen esetekben kell megadni dolgozatunkban a felhasznált forrást? Amikor:

  • valaki más írott vagy szóbeli közleményéből akár csak egy rövid részt is szó szerint idéz;

  • valaki más írott vagy szóbeli közleményéből szabadon összefoglalva idéz, parafrazál;

  • valaki más valamely gondolatát, véleményét, elméletét (modelljét stb.) ismerteti, bemutatja;

  • valaki más valamely gondolatát, véleményét, elméletét (modelljét stb.) felhasználja saját gondolatmenetének felépítésekor;

  • valaki más által megállapított tényt, statisztikai adatot vagy ábrát, illusztrációt felhasznál;

Ha tehetjük, ne halmozzuk az idézeteket! Csak indokolt, elkerülhetetlen esetben idézzünk szó szerint! Ha szó szerint idézünk, mindenképp szerepeljen a szövegbeli hivatkozásban az oldalszám is! Az idézetek indokolatlan használata helyett inkább fogalmazzuk át saját szavainkkal a szöveget. Ilyenkor is kell hivatkozni a felhasznált irodalomra, csak nem kell megjelölni a pontos oldalszámot.

Mire kell hivatkozni?

Lehetőleg elsődleges forrásra. Elsődleges forrásnak számítanak az eredeti empirikus kutatásokat vagy elméleti tanulmányokat közlő cikkek és szakkönyvek. A másodlagos források olyan publikációk, amelyek részletesebb formában ismertetnek és/vagy értékelnek eredeti publikációkat. Ilyenek például a tankönyvek, amelyek a klasszikus szakirodalom áttekintésére alkalmasak, nem pedig a legfrissebb irodalom felkutatására. A harmadlagos források (enciklopédiák, szótárak, kézikönyvek) nagy mennyiségű elsődleges és másodlagos forrást foglalnak össze. A harmadlagos források a kutatási folyamat első szakaszában lehetnek hasznosak, amikor az adott terület általános, széleskörű áttekintésére van szükség.

Arra, amit ténylegesen elolvastál! Ma már szinte minden cikk elérhető interneten keresztül, ezért mindig törekedni kell az eredeti források megkeresésére! A legfontosabb kritérium, hogy ismerd a hivatkozott forrásoknak azt a részét, amelyet beleírsz a dolgozatodba! Ha azonban mégis olyan forrásra kell hivatkoznod, ami teljesen elérhetetlen (pl. 1800-as évekből származik), akkor megengedett a másodlagos forrás lehivatkozása. Ilyen esetben meg kell jelölni mindkét irodalmat a következő formában: … (Geremund, 1851; idézi Koch, 2004, 23. o.) – itt pl. Geremundra hivatkozol, de nem őt, hanem Koch összefoglalóját olvastad). Törekedj azonban arra, hogy minden irodalmat átnézz, keresd meg az eredeti hivatkozásokat, és azokat használd fel, amikor csak lehetséges! Fontos, hogy a dolgozatod minőségét rontja, ha sok benne a másodlagos forrás!

Ha mindent felkutattál, és véletlenül mégsem sikerült megszerezni az eredeti publikációt, megengedett az absztraktra történő hivatkozás. Fontos azonban, hogy nem lehet az egész dolgozatot absztraktokra építeni, mert ez rontja a dolgozat színvonalát! Ezért törekedj mindig az eredeti publikáció megkeresésére! Ha mégis absztraktra kell hivatkoznod, akkor ez a megfelelő forma:


 

Meyer, A.S., & Bock, K. (1992). The tip-of-the-tongue phenomenon: Blocking or partial activation? /online/ Memory and Cognition, 20, 715-726. Absztrakt forrása: PsychINFO Item: 80-16351.

Hogyan hivatkozzunk a mondatok (szöveg) közben?

A hivatkozások formája függ a szerzők számától és attól, hogy a mondat szövegében, vagy pedig a mondat végén, zárójelben akarunk-e hivatkozni (mind a kettő lehetséges).Például:
 

  • A szövegben először: „Walker, Stickgold és Robertson (2004) kísérletének eredménye szerint …”

  • További hivatkozás a szövegben: „Walker és munkatársai (2004) megállapították továbbá, hogy …”;

  • Első hivatkozás a mondat végén, zárójelben: „A vizsgálat megállapította, hogy …(Walker, Stickgold, & Robertson, 2004).”

  • További hivatkozás zárójelben:„A vizsgálat továbbá megállapította, hogy …(Walker et al., 2004).”

Fontos ismeretanyag!

A hivatkozás mondatok/szöveg végén


Fontos, hogy egyezzenek a szöveg közbeni hivatkozások és az irodalomjegyzék! Azaz: az irodalomjegyzékben csak az a tétel jelenjen meg, amelyikre a szövegben hivatkozás történt; másrészt minden szöveg közbeni hivatkozás jelenjen meg az irodalomjegyzékben!

Az irodalomjegyzéket formailag pontosan, és a szakirodalomban elfogadott szabályoknak megfelelő módon kell megadnunk. Az alábbi példákban figyeljük meg pontosan az írásjelek használatát és minden egyéb részletét!

Folyóiratok hivatkozása

2.

3.

4.

6.

Ryan, J. D., Althoff, R. R., Whitlow, S., & Cohen, N. J. (2000). Amnesia is a deficit in relational memory. Psychological science, 11(6), 454-461.

7.

8.

1.

5.

7.

8.

  1. A vezetéknév, melyet egy vessző zár le

  2. A keresztnév(ek) első betűje, melyet ponttal zárunk le. A teljes nevet végül újra vesszővel zárjuk

  3. Ha több szerző van, hasonlóképpen kell eljárni, de az utolsó személynél, már nincs vessző

  4. Ezt követi a publikálás dátuma zárójelben és ponttal a végén

  5. A publikáció címe következik, melyet ponttal zárunk

  6. A következő tétel a folyóirat címe, melyet dőlt betűvel formázunk és vesszővel zárjuk

  7. Következik az évfolyam, majd zárójelben, hogy azon belül hanyadik szám, vesszővel zárva

  8. Majd a pontos oldalszám -tól-ig formátumban, ponttal zárva

Könyvek hivatkozása

2.

3.

4.

6.

Baddeley, A. D. (1997). Human memory: Theory and practice. London, UK: Psychology Press.

5.

1.

  1. A vezetéknév, melyet egy vessző zár le

  2. A keresztnév(ek) első betűje, melyet ponttal zárunk le. A teljes nevet végül újra vesszővel zárjuk (ha több szerző van, hasonlóképpen kell eljárni, de az utolsó személynél, már nincs vessző)

  3. Ezt követi a publikálás dátuma zárójelben és ponttal a végén

  4. A könyv címe következik dőlt betűvel, melyet ponttal zárunk

  5. A következő tétel a könyv kiadásának városa, vessző, majd az ország rövidítése és kettőspont

  6. Majd a kiadó neve ponttal zárva

Könyvfejezetek hivatkozása

2.

3.

4.

6.

Capellini, S.A. (2008). Impaired implicit learning in autism. In M. Eid & R. J. Larsen (Eds.), Autism and implicit learning (pp. 176-199). New York, NY: MIT Press. 

1.

5.

7.

8.

9.

10.

11.

  1. A vezetéknév, melyet egy vessző zár le

  2. A keresztnév(ek) első betűje, melyet ponttal zárunk le. A teljes nevet végül újra vesszővel zárjuk (ha több szerző van, hasonlóképpen kell eljárni, de az utolsó személynél, már nincs vessző)

  3. Ezt követi a publikálás dátuma zárójelben és ponttal a végén

  4. A könyvfejezet címe következik, melyet ponttal zárunk

  5. "In" jelölés, majd a könyv szerkesztőinek neve

  6. Ahol először a keresztnév rövidítése ponttal, majd a vezetéknév következik 

  7. Ed (editor) vagy Eds (editors) rövidítés zárójelben, attól függően, hogy egy vagy több szerkesztő van, majd vesszővel zárjuk

  8. A kötet címe dölt betűvel 

  9. Az oldalszámok -tól-ig formátumban, zárójelben, majd pont

  10. A kiadás városa, vesszővel zárva, majd az ország rövidítése kettősponttal

  11. Végezetül a kiadó neve ponttal zárva

Hivatkozások formázása a felhasznált irodalomban

 

A hivatkozásoknak ABC sorrendben kell szerepelnie. Formátum/Bekezdés menüpontban állítható, hogy a behúzás típusa Függő legyen (1,25 cm-rel beljebb kezdődik minden hivatkozás második sora). Nincs üres sor a hivatkozások között (Térköz: 0 pt)!! Nincs számozás a hivatkozásoknál! Több szerző esetén, az utolsó szerző előtt „&” jel szerepel!

Helytelen példa: 

 

1, Daneman, M., and Blennerhassett, A. (1984). How to assess the listening comprehension skills of prereaders. Journal of Educational Psychology, 76(6), 1372-1381. 

2, Chiappe, P., Hasher, L., and Siegel, L. S. (2000). Working Memory, Inhibitory Controll and Reading Disability. Memory and Cognition, 28(1), 8-17.

Helyes példa: 

 

Chiappe, P., Hasher, L. & Siegel, L. S. (2000). Working Memory, Inhibitory Controll and Reading Disability. Memory and Cognition, 28(1), 8-17.

Daneman, M., & Blennerhassett, A. (1984). How to assess the listening comprehension skills of prereaders. Journal
of Educational Psychology, 76(6), 1372-1381.

Fontos ismeretanyag!