ETIKA

abc-accomplished-alphabet-48898.jpg

Tárgymutató

Etika a pszichológiában

Etika a kutatásban

Vizsgálati személyek védelme

Fő etikai alapelvek

Market Analysis

Letölthető jegyzetek

Statokos jegyzet: Etika
 

Statokos jegyzet: Kutatások - összefoglaló

Used Books

Ajánlott könyvek

Dr. Szokolszky Ágnes: Kutatómunka a pszichológiában

ETIKA A PSZICHOLÓGIÁBAN

Az 1950-es évekre a pszichológia számos viselkedésbeli és mentális működéssel kapcsolatos törvényt, szabályt feltárt vizsgálatai során. Az alapkutatások során több olyan kísérlet is lezajlott, amelyek etikai problémákat vetettek fel. Az etikai megfontolásoknak általában az emberi létben is súlyt adott a Nürnbergi per és a nácik tevékenységének értékelése általában, hiszen egyrészt ők számos olyan kísérletet végeztek a koncentrációs táborokban, amiket egységes szabályozással kellett a kutatásból letiltani, ill. pszichológiai értelemben is felhívták a figyelmet az emberi természet szélsőséges megnyilvánulásaira – amelyeket nemcsak módszertanilag, hanem etikailag is nehéz kutatni. A pszichológiában közvetlenül is kutatásokat inspiráltak a vádlottaknak saját a szélsőséges emberi magatartásukra adott jellegzetes és tipikus „parancsra tettem” védekezései. Ezek a kutatások akkoriban nagyon fontos és mára már alapvetőként elismert ismereteket tártak fel az emberi viselkedésről, azonban ma már – részben épp az ezek nyomán világszerte megindult intenzív etikai szabályozási munka eredményeként – ilyen vizsgálatokat nem lehet végezni. Az első pszichológiai etikai kódexet az Amerikai Pszichológiai Társaság dolgozta ki 1953-ban. Ezután a British Psychological Society s irányelveket fogalmazott meg a kutatásokban résztvevő emberekkel és állatokkal való bánásmódra. A Magyar Pszichológiai Társaság Szakmai Etikai Kódexének (SZEK) első változata 1975-ben született, a legutóbbi megújítás 2004-ben volt. Ezen túlmenően a pszichológusok munkájára is sok, többé-kevésbé általános vagy épp szakmaterületi szabályozás vonatkozik, pl. a titoktartás szabályai általában is szabályozottak az Adatvédelmi Törvényben, külön Reklámetikai Kódex él a reklámokkal kapcsolatban.

A pszichológiai kutatással kapcsolatos etikai kérdések három szempontból merülhetnek fel: az első a vizsgálati személyek védelme, illetve az állatkutatások kérdése; a második a pszichológiai kutatás tágabb társadalmi vonatkozásai és felelőssége; a harmadik pedig az eredmények kezelésével és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos kutatói etika kérdése. (A klinikai munka során felmerülő etikai kérdések, amelyek a pszichológiai szakma etikájának alapvető részét képezik, nem tartoznak e könyv tárgykörébe. A pszichológusszakma általános etikai kérdéseivel kapcsolatban szemelvényeket közöl Komlósi és Séra, 1985). A következőkben ezeket a szempontokat vesszük sorra.

"Dr. Szokolszky Ágnes: Kutatómunka a pszichológiában

Beleegyezett a vizsgálati személy a kísérletbe?

Bele is kell egyeznie?

ETIKA A KUTATÓMUNKÁBAN

  1. Használni és nem ártani elve 

  2. Szakmai hűség és felelősség elve 

  3. Feddhetetlenség elve 

  4. Igazságosság elve 

  5. Az emberek jogainak és méltóságának tiszteletben tartása 

Elsősorban az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA), illetve a Magyar Pszichológiai Társaság által kidolgozott etikai kódexek az irányadóak, az ezekben foglaltakat mindenképpen figyelembe kell venni a kutatások lebonyolítása során. Ezek mellett a különböző területeken egyéb szabályozásokat is figyelembe kell venni (pl.: Adatvédelmi törvény, Reklámetikai Kódex).

A pszichológiai kutatásokkal kapcsolatban az etikai kérdések három fő apektusban merülhetnek fel:

  • A vizsgálati személy(ek) védelme

  • A kutatás tágabb társadalmi vonatkozásai, felelőssége

  • Az eredmények kezelése és nyilvánosságra hozása

 

A vizsgálati személyek védelmével kapcsolatos tudnivalók

A nürnbergi törvénykönyv 1949-ben foglalta írásba az emberekkel folytatott kutatások alapelveit: Részvétel önkéntessége, tájékoztatáshoz való jog, felesleges fájdalom okozásának elkerülése, visszalépés joga. Ennek ellenére ezt követően is előfordult, hogy etikailag megkérdőjelezhető, a fentebb említett elvekkel több szempontból is összeegyeztethetetlen kutatásokat folytattak, többek között a pszichológia tudományának területén is. A legismertebb példák:

  • Zimbardo 1972-es börtönkísérlete

  • Milgram 1963-as áramütéses kísérlete

 

A vizsgálati személyek jólléte

  • A vizsgálati személyt a normális hétköznapok során tapasztaltnál nagyobb fizikai, mentális, érzelmi veszélyeztetésnek nem szabad kitenni.

  • Sem tartós, sem várhatóan jelentős feszültséget (pl.: depresszió, alacsony önértékelés) eredményező kutatást nem szabad lefolytatni. Ha lehetségesnek tartjuk, hogy a kutatás az említettekhez hasonló hatásokkal járhat, arról a vizsgálati személyt mindenképpen tájékoztatni kell.

  • Amennyiben egy általunk előre nem látható negatív következményről tudomást szerzünk, úgy kötelesek vagyunk a vizsgálati személynek segítséget nyújtani annak elhárításában.

 

Informált beleegyezés

  • A vizsgálati személy tájékoztatása a kutatás minden, számára releváns mozzanatáról, kérdéseinek megválaszolása, majd a részvételbe való beleegyezés kérése.

  • Kiskorú esetén a szülő/gondviselő tájékoztatása és beleegyezésének kérése is elengedhetetlen.

  • Indokolt esetben lehetőség van a megtévesztés megfontolt alkalmazására, de csak akkor, ha ezzel a vizsgálati személynek nem okozunk kárt, illetve kötelességünk utólagosan tájékoztatni a vizsgálat valódi céljairól, és a megtévesztés okairól.

 

A visszavonulás joga

  • A vizsgálati személynek joga van a részvételt bármikor visszamondani.

  • Erről a jogról az informált beleegyezés kérése során a személyt tájékoztatni kell.

 

Az adatok bizalmas (anonim) kezelése

  • Érzékeny adatokkal dolgozunk, így kiemelten fontos, hogy a vizsgálati személyeket az általuk nyújtott adatok megfelelő kezelésének tekintetében is védjük.

  • Anonim adatkezelés: Ha a vizsgálati személy nem beazonosítható.

  • Bizalmas adatkezelés: Ha a vizsgálati személy a kutató számára valamilyen módon beazonosítható, az ehhez szükséges információt azonban más személynek nem adja ki.

  • Az európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) betartása

 

Fő etikai alapelvek a kutatásban

Minden kutatás tervezésekor fontos az etikai alapelvek figyelembevételével a lehetséges kockázatok súlyosságát, illetve a kutatás hasznosságát, illetve a kettő arányát elemezni. Mivel minden kutatás egyedi, az etikai szabályok nem minden esetben egyértelműek, ilyenkor a bizonytalan kérdéseknek mindenképpen érdemes utánajárnunk az elérhető etikai kódexek valamelyikében.

Fontos ismeretanyag!