STATISZTIKAI ELJÁRÁSOK DISZKRÉT VÁLTOZÓKKAL

abc-accomplished-alphabet-48898.jpg

Tárgymutató

Illeszkedésvizsgálat, Khí-négyzet próba, McNemar- és CochranQ próba,  hivatkozás APA formátumban; futtatás: SPSS, R, Kézi számítások  

Market Analysis

Letölthető jegyzetek


StatOkos Jegyzet: Diszkrét változók statisztikája

StatOkos Jegyzet: Összefoglaló

Adatfájlok: SPSS

Adatfájlok: Excel 

Used Books

Ajánlott könyvek

Barna Ildikó – Székelyi Mária: Túlélőkészlet SPSS-hez
Andy Field: Discovering Statistics Using SPSS
Sajtos László – Mitev Ariel: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv

diszkrét változók

A legáltalánosabb statisztikai eljárások a t-próbák. A t-próbákat akkor használjuk, amikor a változóink metrikusak (folytonosak). Az ilyen változókkal könnyen végezhetünk matematikai műveleteket is. De mi történik akkor, ha az adataink nem folytonosak, csak néhány értékkel bírnak? Természetesen bonyolultabb matematikai műveleteket ezekkel nem végezhetünk, mégis van lehetőségünk arra, hogy statisztikailag összevessük az ilyen típusú adatokat. 

Az olyan változókat, amelyek csak néhány értéket vesznek fel, nem folytonosak és bonyolultabb matematikai műveletek nem végezhetők velük, diszkrét változónak nevezzük. Azért diszkrétek, mert jól meghatározott kategóriákat vagy tulajdonságokat reprezentálnak. A legnépszerűbb példák közé tartoznak a jellemzésre alkalmas tulajdonságok, ember esetében például: szemszín, hajszín, nem. Diszkrét változó az is, ha egy mintát valamilyen tulajdonságok alapján csoportra bontunk. Például: későn kelők vagy korán kelők. A diszkrét változók közül is külön csoportot képeznek a dichotóm változók, amelyek legfeljebb két értéket vehetnek fel. Ilyen lehet az igen/nem; nő/férfi stb.  

 

Nominális változókhoz kapcsolódó szignifikancia próbák (Illeszkedésvizsgálat, Khí-négyzet próba, McNemar és Cochran-Q próba)

A nominális változókhoz kapcsolódó szignifikancia próbák megegyeznek abban, hogy a vizsgált függő változó nominális mérési szintű változó, vagyis valamilyen nem számszerűsíthető tulajdonságot jelölnek, például: nemek, csoportok, igen/nem válaszok ( amikor két lehetőség közül választunk, dichotóm változókról beszélünk).

nominalis.png