A KÍSÉRLETEZÉS MÓDSZERTANA

abc-accomplished-alphabet-48898.jpg

Tárgymutató

kép.PNG

Letölthető jegyzetek

Used Books

Ajánlott könyvek

TN6_2000002140230.JPG

Legfontosabb fogalmak röviden

Kutatási kérdés: a kutatásunkhoz kapcsolódó alapvető kérdés vagy kérdéskör

Hipotézis: az a tétel, amelynek igazságtartalmát eldönti a kutatás

Függő változó: a kutatásban az a változó, amelynek a változását mérjük (pl. reakcióidő)

Független változó: a kutatásban az a változó, amely befolyásolhatja a függő változót (pl. csoportok) 

Kontroll csoport: csoport, amelyen nem alkalmazunk kísérleti változtatást (független változó alakítja ki)

Kontroll feltétel:  feltétel, amelyben nincs kísérleti változtatás (független változó alakítja ki)

Kísérleti változók: kísérleti csoport vagy feltétel, amely esetben történik változtatás (a kontroll csoportok és feltételek párja, szintén független változó alakítja ki)

 

A tudomány nem csak abból tevődik össze, hogy annak művelői a körülöttünk lévő világot tudományos módszerekkel szemlélik és a gondolkodásunkat ezeknek az elvárásoknak megfelelően alakítják. A tudomány mozgatórugója a kérdés és a kétkedés. Ennek ellenére beláthatjuk, hogy egyes kérdések megválaszolása vagy a kételyek megoldása önmagától csak ritkán következik be, az embernek - jelen esetben kutatónak, tudósnak - be kell avatkoznia ebbe a felderítési folyamatba. Erre a legalkalmasabb mód, ha kérdés megválaszolása érdekében önmaga teremti meg azokat a körülményeket, amelyben a változást megfigyelheti. Általánosságban az ilyen körülményeket nevezzük kísérletnek. A kísérlet alapja a modellalkotás, amely modell a valóság vagy a kérdés szempontjából releváns tényezők kontrollált, egyszerűsített változata. Azaz a kutató lemásolja a valóságot a lehető legegyszerűbb szükséges tulajdonságokkal és maga irányítja a környezetet, amibe a vizsgált tényezőt helyezve megfigyeli annak változását. A pszichológiában ez a vizsgált tényező általában egy vizsgálati alanyon keresztül válik elérhetővé. 

A kísérletek fontossága a tudományban

"A kísérletező munka különösen fegyelmezett gondolkodásra szoktat, ugyanis egy kísérlet alapvetésekor világosan meg kell határoznunk, hogy pontosan mi és milyen indokkal kerüljön érdeklődésünk középpontjába, és hogy milyen összefüggéseket feltételezünk a tényezők között. Előre át kell gondolni azt is, hogy hogyan tudjuk ellenőrzésünk alatt tartani a nemkívánatos hatásokat, és hogyan tudjuk mérni az eredményeket. A kutatási kérdés, a kísérleti hipotézis, a független és a függő változók, valamint a kísérleti elrendezés és kontroll azok az alapvető fogalmak, amelyek a kísérletezés alapvázát alkotják."

 

Általánosságban véve a kutatások és kísérletek legalapvetőbb tényezői az alábbiak, amelyek a legelemibb módon jellemezhetik a kutatásunkat: 

Kutatási kérdés és hipotézis - A kutatási kérdés és hipotézisek felállítása a kutatás legelső szakasza. Ebbe beletartozik az a folyamat is, amikor még csak sejtéseink vannak vagy egyszerűen megfog minket egy téma. Ezt követően célszerű a téma vagy a kutatási terület horizontális ismereteinek a csökkentése, míg a vertikálisok növelése. Azaz csak egy szűk területen tegyünk mélyreható vizsgálódást, természetesen a kérdésünk megválaszolásának szempontjából releváns területet kell megtalálnunk, ezt pedig megelőzheti egy általános vizsgálódási folyamat is. A kutatási kérdés az a kérdés, ami minket foglalkoztat, de  megfelel a korábbi fejezetekben taglalt tudományos kritériumrendszernek, vagyis tiszta, egyértelmű és nem tartalmaz felesleges részeket. A hipotézis csaknem ezzel egyenértékű fogalom, azonban ez formailag meghatároz mindent, amit később a kutatási eredményeink konklúziójával kapcsolatban értelmezünk. A hipotézis szintén tiszta, egyértelmű megfogalmazású és rendszerint egy egyszerű vagy igaz vagy hamis kritériummal eldönthető. Az első, legalapvetőbb hipotézis a nullhipotézis, melyet követhetnek egyéb hipotézisek. A kutatás végső célja ennek a nullhipotézisnek az alátámasztása vagy elvetése. Emiatt a hipotézist soha ne a kutatás után, hanem a kutatás előtt fogalmazzuk meg! Annak ellenére se tegyünk másképp, ha egy a hipotézisünkkel ellentétes eredmény negatívan befolyásolja a témához fűződő személyes érzéseinket. A nem alátámasztott hipotézis is éppolyan értékes eredmény, a tudomány célja ugyanis nem az alátámasztott hipotézisek gyűjtése (szignifikanciavadászat), hanem a valóság lehető legmélyebb megértése és feltárása! 

Függő- és független változók - Az eredményeinket nem csak a mérési tartományaik alapján csoportosíthatjuk. Megkülönböztetünk függő- és független változókat. Ezek azok az adatok, melyeket számon tartunk a kutatásaink során, vagyis jellemzik a vizsgálati  környezet (független változók) és a vizsgált entitás (függő változók) tulajdonságait. A független változók azok, amik a kutatástól függetlenül megváltoztathatunk, összegészében minden olyan tényező, amit mi magunk hozunk létre. A függő változók ezzel szemben már a kutató hatáskörén túl vannak, függenek a kutatás hatásaitól. Vagyis azok az eredmények, amelyeket a vizsgált entitáson keresztül kapunk meg. Független változó lehet a csoportba sorolás, vagy a kísérlet valamilyen tulajdonságának megváltoztatása, függő változó pedig az, aminek a változását figyeljük. Egyszerű megfogalmazásban a független változó hatását (ok) vizsgáljuk a függő változóra (okozat). 

Kontroll csoport és kontroll feltétel: A független változókkal erősen összefüggő fogalmak, ugyanis ezekre a kutatónak még van hatása, hiszen a csoportokat ő maga alakítja ki és a feltételeket is. Ennek megfelelően kontroll csoportos (between subject) és kontroll feltételes (within subject) kísérleteket végezhetünk. A kontroll csoportos kísérletek lényege, hogy van egy olyan csoport, amelyen semmilyen változást nem eszközölünk, semmilyen speciális tulajdonság nem határozza meg a csoportba kerülésüket. Ennek párja a kísérleti csoport, amibe valami alapján besorolunk más embereket. Vagyis legalább két csoport van, amely között nincs átjárás, vagyis valaki vagy kontroll vagy kísérleti csoportba kerül. Természetesen kettőnél több csoport is lehetséges. A kontroll feltétel ezzel szemben egy csoporton vizsgálódik, mégpedig úgy, hogy ugyanazokat az embereket egyszer kiteszi egy teljesen semleges majd egy vagy több kísérleti feltételnek. A vizsgálat tehát nem csoportok között, hanem feltételek között változik. Találkozhatunk vegyes kísérleti csoportokkal is, ahol egyszerre alkalmaznak csoportbontást és a csoportokon belül feltételeket is létrehoznak.  

 
 

A kísérletek és kutatások megtervezésének lépései

Kutatási kérdés és hipotézis megalkotása

A mérni kívánt változók meghatározása: függő- és független változók

Kontroll csoportok és kontroll feltételek megalkotása

A nullhipotézisem szerint, a fa alatt pontosan 21 darab alma lesz, ha azt megrázzuk.

A független változó ahogy rázom a fát, a függő az, hogy hány darab alma esik le!

Ez rendben is lenne, de biztonság kedvéért legyen olyan fa amit erősen rázol és egy, amit gyengén!

Fontos ismeretanyag!